Ronea (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)
Imádtam Avát. Már évek óta együtt éltünk és én legnagyobb meglepődésemre mégsem tudtam betelni vele. Virgonc volt az ágyban, kedves, megértő, elnéző a félrelépéseimmel kapcsolatban és mindig készen állt, amikor csak szexre támadt kedvem.
Ez most sem volt másképp, amint kinyitottam a szememet és megláttam gyönyörű tejfehér bőrét, spanyolosan fekete szemeit és démonian vörös haját egyből vágyakozást éreztem iránta. A takaró félig lecsúszott róla, így látni engedte pici, alma formájú melleit, és én tudtam hogy a további részeken ott rejtőzik még felékszerezett köldöke, formás, gömbölyű feneke és finom vonalú bokája.
Lassan, mert tudtam, hogy nem szeret hirtelen ébredni, kicsusszantam mellőle az ágyból és elé térdeltem. Felhajtottam a takarót és simogatni kezdtem az elbűvölő bokákat, aztán már a nyelvemmel is kényeztettem, és centiről centire haladtam fölfelé ő pedig pillanatról pillanatra tért ébrenlétbe az álomból.
-Mindig ezt csinálod velem - motyogta félálomban és ez a durcás hang csak még jobban feltüzelt. Folytattam tovább és egyre merészebben közeledtem az öle felé, simogatva, csókolgatva bőre minden négyzetcentiméterét. Akkor már ő is nyöszörögni kezdett és a fejemet húzta hogy mielőbb elérjek a csiklójáig.
Kitoltam a nyelvemben a piercinget, mert tudtam ha szereti hogy azzal ütögetem érzékenységét, és meg is hallottam a kéjes nyögést, amit mindig imádtam kiváltani belőle.
Feljebb kúsztam, hogy megcsókoljam, vadul, szenvedélyesen, követelőzően, amikor megszólalt a telefon. Ő türelmetlenül felnyögött, és már nyúlt volna a kagyló után, de én nem engedtem, inkább az egyik kezemmel lefogtam, a másikat pedig a puncijába dugtam.
A telefon csak csörgött rendületlenül és bár körülöttünk lassan megszűnt a külvilág arra nem számítottunk hogy Josephine, a macskánk nem értékeli hogy reggeli álmából ilyen zajosan kell ébrednie.
Így aztán nemes egyszerűséggel odasétált az ágyhoz, felugrott az éjjeliszekrényre és térült-fordult majd a csörgő telefon a padlón landolt. Ahogy leesett szétnyílt ami azt jelentette, hogy automatikusan felvette. A macska. És hogy mindez még ne legyen elég, egy jól irányzott gombbal a kihangosítón landolt.
Mi ketten már alig bírtuk visszafogni magunkat, sóhajtoztunk és orbitális nyögésekkel készültünk a közeledő orgazmusra, amikor főnököm hangja térített vissza a valóságba.
Először el sem tudtam képzelni honnan szólhat, de aztán észrevettem a padlón heverő telefont.
- Nem érdekel, hogy mit szakítok félbe, de szükségem van magára! MOST!
Odahajoltam és kénytelen voltam beleszólni.
-Negyed óra és ott vagyok. - szóltam bele dühösen és lecsaptam a telefont.
-A francba - kiáltottam fel és Ava mosolyogva nézett rám, mint mindig amikor hülyeségeken kiborultam.
- Kicsim, majd este befejezzük jó? - nyitotta szét a lábát csábosan, és már majdnem beletemetkeztem megint, mikor eszembe jutott hogy a főnököm vár rám.
- Nem, baby, nem bírom ki estig. Figy, gyorsan elintézem a főnököt és bejössz hozzám ebédszünetre. Mondd, hogy szóljanak fel a portáról és lemegyek érted. - azzal egy gyors csókot nyomtam a szájára és rohantam zuhanyozni.
Még jó, hogy az iroda kb öt percre van gyalog, így a megígért negyed óra alatt már a főnök előtt is álltam.