Élet (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)
már épp kezdtem volna újra kényelembe helyezni magam, mikor az az átkozott dög... újra csengeni kezdett. hosszan hagytam csörögni, nem akaródzott felvenni. de, győzött a félelem, hátha személyesen jön át valamelyik kolléga, mert nem hiszi el, hogy nem vagyok itt. felkeltem és felvettem a telefont. remek, ez hosszú lesz... puffogtam magamban, mikor meghallottam és felismertem a hívó felet. rögtön kellett is a mappám, amiben adatok, számok voltak. rájöttem, hogy a szabad kezem nem épp munka képes, de jobb híján, nem törődtem vele, a mappáért nyúltam s az egyik lábamat a fotelomra feltéve, arra rátámasztottam a mappát és úgy soroltam a kért számokat. pár pillanatra el is feledkeztem arról, hogy nem vagyok egyedül, és nem is dolgoztam idáig. aztán felkapom a fejem, a két férfira nézek, mert valami mozgást látok, és majdnem a mappa is, a telefon is kiesik a kezemből a látványtól. új barátunk áthajol az öledbe, s a tőlem látott mozdulattal kezdett kényeztetni téged. ez nem csak engem, téged is meglepett erősen. odáig jutottam, hogy:
- ..megállapodás szerinti időpontra végzünk... - hebegtem. minden voltam, csak meggyőző nem. a vonal másik végén is észlelték a torpanást. már harmadszorra kérdezett rá az ügyfél, hogy minden rendben van-e. Én meg, tőlem szokatlan módon hajtottam el pillanatok alatt:
- Ne haragudjon, de most mennem kell. Keresnek a másikon.... igen, holnap hívjon újra. - s azzal letettem a telefont. most már valóban kiesett a mappa a kezemből, ugyanis láttam, hogy már nem a meglepetés irányít téged sem, hanem az élvezet... a kezed a pasi tarkójára simul s úgy irányítod a ritmust....