Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)
Gréti a beteg elé lép, hogy meghallgassa szívverését. Ha lehajol hozzá, akkor jó belátása lesz a mellei felé a sportolónknak. Még mindig nem gombolta be a felső gombot. Nahát, Gréti, és még te mondod, hogy nehogy megtudd, ha lesz valami? Erre majdnem csak felkínálod magad? Bár én sem tétlenkedem.
- ...fura...ideges valamiért? – kérdezi Mike-tól
- Nem vagyok ideges - válaszolja az atléta, de látom már, le sem tudja venni szemét Gréti melléről. Kicsit nevetek magamba, de ezt nem mutatom ki. Ekkor a doktornő hozzám fordul:
- Főnővér, kérek még egy vérnyomást és egy pulzust
- 130/85, pulzus 90- olvasom le ismét a műszert.
- Kedves Mike, van valami gond? – néz rá kérdően ismét.
- Nincs, doktornő, nem tudom, miért ver hevesebben a szívem - feleli és leplezni próbálja izgatottságát.
- Jó, majd a további vizsgálatok kiderítik, ha gond van.
Nem tudtam, hogyan mondjam el, hogy a látványtól, lett izgatott a mi kis betegünk. Majd ha kimentünk elmondom neki. Közben ismét vizsgálni kezdi Mike-ot, és diktál:
- Nyirokmirigy tiszta, .....pupilla kellőképp reagál.
- Kérem, vegye le a pizsama nadrágját és feküdjön a hátára.
Ha ezt megteszi, látni fogja Gréti is mi volt az oka az izgatottságának. Én már láttam, hogy bizony alul dudorodik neki. És ez ismét egy belső kuncogásra késztetett.
- Megvizsgálom a gyomor- és hasüreget, közben diktálom: a máj normális méretű, nincs tapintható elváltozás, a lép úgyszintén. - lecsúszok az alhasra, megnyomogatom, de csak finoman - kérem, szóljon, ha fáj - figyelmezteti.
- Nem fáj - nyögi ki és már a hangján is hallszik az, amit szabad szemmel is látni.
Hímvesszőjén a keményedés már szemmel is észlelhető. Most már a jelen levők közül mindenkinek nyilvánvaló, hogy a nemi izgalom az oka a felgyorsul pulzusnak és szívverésnek.
- Elnézést doktornő.......nem akarattal történt......- habogja zavartan.
- Nem kell elnézést kérnie- Ez természetes, de ha már itt tartunk, kérem, vegye le alsónadrágját, hogy tudjam megvizsgálni, így legalább kizárhatunk minden szemmel látható elváltozást
- szólt vissza doktornéni, és láttam, hogy ő is szemügyre veszi a nem mindennapi szerszámot.
Nagyon zavarba van szegény férfi. Látni lehet az arcán. Közben Gréti rám néz, és megállapíthatja, hogy én nem tudom levenni a szemem a hímtagról. Majd doktornő ismét vizsgálatba kezd, de most már a férfi szerszámját veszi a kezébe. Istenem, de irigylem most őt. Én is kezembe venném, és bizony eljátszanék vele. És Mike vérnyomása is az egekbe lehet. Egy finom kéz fogja, még ha csak vizsgálat erejéig is. Ahogy végzett Gréti már szól is a betegnek:
- Végeztünk, elnézést a kellemetlenségért. Most már felöltözhet.
- Főnővér, teljes labort kérek, különös hangsúlyt a máj funkciókra, továbbá széklet, vizelet, EKG, EEG, hasüregi ultrahang és szemvizsgálat
-Egyelőre problémát nem észleltem, de többet és biztosabbat, csak akkor mondhatok, ha megvannak az eredmények. Addig kérem, pihenjen, semmi fizikai megerőltetést nem engedélyezek. Később elvégezzük a fizikai terhelést is. Fruzsina főnővér később még benéz önhöz, ha valami gond van, kérem, neki szóljon. Kellemes pihenést és jó éjt- ezzel kilép Gréti az ajtón és én követem őt.
Bár még visszanézek a híres sportolónkra, hogy jelezzem neki bizony nem közömbös nekem. Ahogy láttam én sem neki. Szemem sarkából látom, hogy Gréti int menyjek utána. Ahogy beérünk a szobájába és becsukom az ajtót, nevetni kezdünk.
- Láttad micsoda szerszáma van? Nagyon irigyeltelek, amikor vizsgáltad. Majd kiesett a szemem, annyira jó volt végignézni- mondom, kérdezem Grétitől
- Nem volt könnyű nekem sem, nagyon kellett ám vigyáznom arra, hogy ne kezdjem el rendesen húzogatni, vagy talán többet is tenni vele. De ez köztünk marad, mert ha kiderül, hogy a dákójához nyúltam, akár be is perelhet zaklatásért, ugyanis nincs jogom ezt tenni, tudod – mondta Gréti, de már komolyabban, mint előtte.
- Viccelsz? Tőlem nem fogja megtudni senki, sőt, lehet, hogy én is megvizsgálom – kacsintok, és nevetek felé.
- Tőlem....de én nem tudok róla - nevet rám vissza.
Ugyan már, nem ez lesz az első eset, nincs igazam? Ha meg lebukunk, hát az igazgató is megvolt már, ő meg fél a feleségétől. Ha érted mire gondolok. Na, megyek is, még később benézek hozzá. Jóval később. Kacsintok barátnőm felé. Gyorsan telik az idő a szobámba. Felveszem a telefont és odaszólok a pulthoz, hogy a csipogón érnek csak utol. Nézzük csak meg a mi kis betegünket. Falon át hallom, hogy szól a tv, akkor még nem aludhat. És vajon mibe alszik a drága? Remélem semmibe, bár kórházba vagyunk, de azért hátha. És már kopogok is az ajtaján, és be is nyitok. Az ágyban fekszik, betakarózva, de felső nincs rajta. Látszik a szépen kidolgozott izmai, de én lejjebb is akarom látni.
-Minden rendben Mike? Nincs szükséged semmire? –az ajtót közbe becsukom, és kulcsra is zárom. Felső gombomat kigombolom, hogy esélye se legyen valami kibúvót keresni az elkövetkezendőkre.
-Köszönöm, minden rendbe van, szükségem pedig…hát…- nem tud mit mondani?
Leülök az ágya szélére és lehajtogatom róla a takarót. Közben tekintetünk összeér és nem is eresztjük el. Nincs rajt semmi! Kicsit meglepődöm, de hamar elmúlik a kis izgatottságom, mikor én is végre kézbe fogom a még korántsem kemény szerszámát. Felült mellém és kezét a tarkómra téve magához húzott, megcsókolt. Finom lágy ajkai csak úgy szívta magába az enyémet. Kezei lassan kigombolták a többi gombomat is és a melltartóm maradt rajtam. Az ölébe ültem és megcsókoltam, míg ő levette a melltartómat. Nem sokat játszadoztunk, mindkettőnk tudta, hogy időhiányban vagyunk. Félrehúztam a tangámat és már-már befelé irányítottam a hímtagot. Ő hátradőlt, picit a kezeire támaszkodott és én szép lassan kezdtem mozogni rajta. Én is a kezeimre támaszkodtam és még jobban erősebben mozogtam. Nem kellett sokat várni és elélveztünk. Egy intenzív, élvezés volt részemről, bár, hogy ő is így élte meg, nem tudom. Leszálltam róla, felöltöztem és szó nélkül távoztam, de az ajtóból visszanéztem és mondtam neki:
-Ez köztünk maradjon különben…..