Pokolly (Nyers, nem korrektúrázott szöveg!)
Éppen egy könyvet próbálok olvasni félig fekve az ágyamon, mikor meglátom, hogy ismét jön valaki. Ezúttal viszont sokkal finomabb kelmékbe öltözött férfi lép be a szobánkba. Rám nézett és tudtam, mennem kell, munka van. Fel akartam állni, de csak az ágy széléig jutottam, leült mellém és a nevemet kérdezte, meg honnan származom. Miután feleltem, jól megnézett magának, a szoknyámat is felhúzta, megnézte alsó részemet, mintha lovat akarna venni, úgy végigmért. Majd felállt, és az idősebb Madámhoz ment, és közölte, hogy megfelelő, ha tud írni és olvasni is. A válasz természetesen igen volt és hozzátette, hogy egy kis etikettet is tanultam, illetve táncórákat is kaptam (bár ezt csak az egyik ügyféltől), illetve a származásomból adódóan félig kékvérű vagyok. Odahívott magához a Madám, és közölte, hogy az udvarba visznek, magához a királyhoz, szóval mindent bele kell adnom, ne hozzak szégyent rá, mert itt mindenki bánni fogja. Értettem én a célzást, ha bukom, akkor a kupi is bezár, ahol nevelkedtem.
Beültetett egy hintóba és elindultunk. Több napi utazás volt, nem voltunk éppen közel a király kastélyához. Többször beszélt velem Andrew, (a kísérőm) hogy majd mit illik, és mit nem, a viselkedésemre is kitért, szóval a napok alatt bevezetett az udvari etikett rejtelmeibe. Mikor megálltunk pihenni, akkor vele gyakoroltunk az udvaron, vagy éppen a hálóban. Viszont egy ujjal sem nyúlt hozzám szexuális téren. Azt hiszem tényleg egy hű szolga, ha ezt megállta.
A harmadik nap értünk a városba és egy szabóhoz mentünk rögvest. Már vártak minket, olyan sok szép ruha, kelme volt ott, nem győztem ámulni, de mindközül volt egy vérvörös ruha is, amiről a szememet sem tudtam levenni. Az én öltözékem egyenlő volt a nullával, ahhoz képest. Andrew szólt, hogy válasszak ki hármat, de a vöröset fel ne vegyem most, azt máskorra javasolja. Értettem én, volt ott egy öltöztetőnő is és segített le illetve felöltözni egy hagyományos nem túlhivalkodó világoskék ruhát adott rám, természetesen elől a négyszögletű kivágás, amiben jól mutatnak a felpúposított mellek, és persze a nyak és dekoltázs is jól látható. Szoknyarésze elől háromszögletűen szétnyílik, ujjai hatalmasak és szinte teljesen nyitottak. Miután kijöttem a szobából, ahol felöltöztettek, teljesen elámult a férfi. Pár másodperc után szólt, hogy mehetünk, mert a többi ruhát már becsomagolták. Az udvar felé indultunk, most már kitérő nélkül. Szinte már vártam és féltem is egyben. Megálltunk és kisegített a hintóból, majd a szobámba kísért. Mondta, hogy még pár nap és a király rendez egy álarcosbált, azon fogok megjelenni először, addig még megmutat mindent, ami szükséges. A palota egyes részeit is bemutatta, hogy mit merre találok, és ne tévedjek el. Felkészített mindenre, és végre eljött a nap, mikor megláthatom élőben is őfenségét.
Felvettem a vérvörös ruhát, amin volt még egy kis fekete díszítés és csipke is, elég kihívó voltam a többiek között. És az álarc, teljes egészében fekete csipke volt, az orrom végéig ért és szépen kidolgozott gyöngyök díszítették, és középen egypár toll ékeskedett, a homlokomtól felfelé.
A terem tele volt mind-mind gazdag emberekkel, csak én lehettem szegény, de csak eddig, ezt elhatároztam. Bájologtam, és próbáltam nem nagy feltűnést kelteni a téren, hogy nem "idevalósi" vagyok. A király a terem végében ült a trónon és csak nézett, hol erre, hol arra, mígnem végre megakadt egymáson a szemünk. Andrew éppen mellette állt és bólogatott felém. Ez volt a jel. Én meg elfordítottam a fejem, nehogy már rögvest megkapjon, címszóval. Sétálgattam, társalogtam, és néha elcsíptük egymás tekintetét és mosolyát, mígnem egy éppen ellesett pillanatban észrevettem, hogy odasúg valamit Andrewnak, majd távozik és a király is felállt és elment. Nem tudtam mire vélni a dolgot, így folytattam a bájcsevejt.